2010. november. 17. 21:03
2010. december 31., péntek
Reggel nagyon nehezen keltem fel. Anyum legalább ötször jött be felébreszteni. Végre sikerült kinyitnom a szemem, és megint eszembe jutott a Chris-szel töltött tegnap, ugyan is az első dolog amit láttam, az a éjjeliszekrényemen lévő fényképe. Ez egyféle pillanatkép. Azok a legjobbak róla <3.
Miután nagy nehezen összeszedtem magam, egy pálcasuhintással bepakoltam a bőröndömet. Egyáltalán nem is érdekelt, hogy milyen ruhákat viszek. Csak beraktam ami elöl volt. Úgy is még egy csomó van Görögországban.
Elég nyűgős voltam, ahogy a testvéreim is. Ez mind a fáradságtól volt, legalábbis náluk. Rajtam a tegnapesti búcsúzkodás is nyomot hagyott. Alig vártam már a December. 21-ét, mert akkor egész nap Chris-szel lehetek. De addig több, mint egy hónap van. Ekkor jutott eszembe, hogy Sue nem is tudja, hogy Zack ott lesz a Salood Travasonba. Legalább ők boldogak lesznek.(L)
Uhh... A napunk húzós volt, mivel reggel később keltünk, és majdnem elkéstük az Anderson családdal való találkozóról. Végre találkozhattam az uncsitesóimmal. Én és Carlie már nagon vágytunk Savanah társaságára, Camryn meg Harleyéra. A megbeszélt hely az erdőben volt egy régi tölgyfa mellett. Ott rejtőzik az egyik zsupszkulcs, és mivel az Andersonék szintén közel laknak hozzá, megbeszéltük, hogy találkozunk.
Amikor odaértünk egymás nyakába ugrottunk. A kis Rebecca nagyon sokat nőtt, de még mindig úgy nézett ki, mint egy kis angyalka. Fehér ruha volt rajta, és a szőkés-barna haja csillogott a napon. Az utazás nem volt kellemes. Sosem szerettem a zsupszkulcsokat. Leszálláskor a popómra estem. Még mindig jobb, mint az utolsó utazásom, amikor is mellkasra érkeztem, és az ütközés a szuszt is kinyomta belőlem. Beléptünk a házba, és az egész testemben egy ismert érzés kúszott be. A tavalyi karácsonyi élmények. A Salood Travason most is csodálatosan nézett ki. A karácsonyi díszek mesébe illőek voltak. A házba már ott voltak Shelby néni – és John bácsi családja. A konyhába Elena nagyi Deborah nagyival már sütötték a sütiket. Az egész házban narancs és csokoládé illat terjengett. A nappaliban pedig a két nagyapám Bill és James beszélgettek. Mindenki nagyon örült nekünk. Lepakoltunk, majd mindenki elvonult a szobájában, és kb. délután 5-ig aludt. Aztán anya felkelt segíteni a házimanóknak vacsit csinálni, én meg Carlie meg még punnyadtunk Camryn szobájában. Apa a dolgozójában dolgozott, már megint.
Volt egy kis időm, tehát baglyot írtam Chrisnek:
Mikor mindenki felkelt, elmentünk síelni, ill. én, Camryn, Harley és Amy inkább a korcsolyázást választottuk. Rebecca és Justin a házban maradtak, a fiúk meg egyedül mentek el síelni. Később Luna és Delilah csatlakoztak hozzánk, ami azt jelentette, hogy az Alaric család is megérkezett. Elmondták nekünk, hogy sajnos William bácsi családja, csak holnap jön, mert kiderült, hogy Frederick eltörte a karját snowboardozás közben.
A vacsi volt a legjobb. Annyian voltunk... Olyan jó érzés volt újra látni az egész csalládot. Már csak William bácsiék hiányoztak. Miután megettünk mindent, felmentem a szobába és írtam Frednek:
Most megyek, mert lányos beszélgetés lesz. Biztos szóba jön Chris is <3
2010. november. 17. 13:12
Éjfélkor felmentem vele, hogy átöltözzön. Szebbnél szebb ruhákba bújt. A következő ruhája egy lágy esésű, sárga színű, kövekkel kirakott koktél ruha volt. <3 Csodásan festett. Amikor újra lementünk, minden sokkal varázslatosabb lett. Ahogy az éjszaka sötétjében tündérek repkedtek és táncoltak, a lámpások csillogó fényjel égtek, manók és törpék egyaránt táncoltak. Megkerestem Christ és elkezdtünk táncolni, ahogy Zack és Sue is.A szüleim, és a bátyám megtalálták a saját társaságát. Minden és mindenki olyan boldog volt, és az érzés csak röpködött a levegőben, a kacajokkal összekeverve, emberről emberre szállva.
Még egyáltalán nem voltam álmos. Annyira élveztem a csodás ünnepet, de a legjobban Chrisszel való együttlétem.
Viszont hajnali négykor el kellett búcsúznom mindenkitől, mert reggel Görögországba utazunk 8 napra. A szívem megszakadt, hogy megint nem fogom látni Christ. És Zackék sem örültek a hírnek, de sajnos ez volt a helyzet. Elköszöntünk a házaspártól, aztán szorosan átöleltem Sue-t, majd Christ is. Anyáék megkérték a barátnőm szüleit, hogy engedjék meg, hogy hopp-porral utazzunk. Így kerültünk gyorsan haza. Lezuhanyoztam, majd az elmúlt csodás perceket játszottam le végig a fejemben. A végén mély álomba merültem.
2010. november. 16. 23:13
Ma 7-kor keltem. Gyorsan megreggeliztem, majd mentem készülődni. Végül a rövidebb ruha mellett döntöttem. Először letusoltam, majd megcsináltam a hajamat. Most göndören hagytam, és magasra tűztem fel. Aztán jöhetett a smink. Semmi, ami műnek látszhat, csak természetesen. Egyedül a szájfényem volt erősebb színű. Anya segítségével felvettem a ruhámat. Aztán fogtam a retikülöm, és lementem az előszobába, hogy megvárjam a többieket. Már mindenki készen állt.
Jacob Matthew Wood |
Cathrine Jennifer Wood |
Cathleen Leah Wood |
Carlie Melissa Wood |
Közben megérkezett Zack családja is. Megbeszéltük, hogy együtt megyünk az ünnepre.
Ma találkoztam Chris-szel. Nyár óta nem láttam, és már nagyon hiányzott. Alig vártam, hogy átöleljem. Mivel ő még nem találkozott a testvéreimmel úgy gondoltuk megvicceljük. Ugyan olyan ruhát vettünk fel, csak a masnik és a cipőink színe különböztek.
Mikor odaértünk a házba, minden készen állt. Sue <3 is fogadta a vendégeket. Akkor láttam először a vonatozás tuán. Gyönyörű szép selyem ruhát viselt, ami kihangsúlyozta a csinos alkatát. Mikor hátranéztem, láttam, ahogy Zack csorgatja a nyálát.
„Töröld le, mert a végén foltot hagy a kosztümödön” - viccelődtem az unokatesómmal, aki gyorsan észben kapott, és egy puszival üdvözölte a barátnőjét. Végig fürkésztem az összes vendéged Chrisszet keresve. Egyszer csak valaki megfogta a derekamat, és a fülembe suttogta:
„Szia, édes! Rég láttalak.”. Az ismerős hangtól a szívem kihagyott néhány dobbanást. Megfordultam és átkaroltam a nyakánál Christ, aki a szintén átkarolt, de a derekamnál. Annyira boldog voltam ténytől, hogy ő is itt van.
„Olyan elegánsnak tetszik lenni, Mr. Gartner.” Erre Chris széttárta a kezét, úgy hogy a tenyere befelé nézett, a bal cipője orrát a levegőben emelte, úgy hogy a sarka a betonon maradt, és a cipőjétől felfelé, végig mért magán.
„Azt mondja? Szerintem meg a legelegánsabb itt magácska Mrs. Wood.” Még egyszer átöleltem, és eszembe jutottak a testvéreim. Most már jöhetett a móka. Mondtam neki, hogy maradjon, és hogy egy pillanat múlva visszajövök. Ekkor jeleztem a tesóimnak, hogy bevetésre fel. Ekkor Camryn elment mellette. Chris természetesen megállította, és azt kérdezte tőle, hogy hol volt. Camryn kérdőn nézett vissza, aztán elnézést kért, és azzal válaszolt, hogy nem ismeri, majd elindult. Chris csak nevetett, és utána ment, de a nagy tömegben elvesztette. Akkor jött Carlie, akit szintén megállított, és azt kérdezte tőle, hogy mi volt ez a vicc az előbb. Carlie csak kikerülte, és tovább ment. Szegénynek nehezebb volt elmenekülnie, mert pont akkor ment el a tömeg többsége. De szerencsére elbújt az egyik bokor mögött, épp amikor Chris másfelé nézett, tehát őt sem kapta el. Most már tényleg összezavarodottnak tűnt. Ekkor újra Camryn következett, aki mögötte jött, és azt kérdezte:
„Csak nem engem keresel?” - Ekkor Carlie előbújt a szemben lévő bokorból is ugyan ezt kérdezte. A legviccesebb: én oldalról jöttem és szintén ezt a kérdést tettem fel. Chrisnek elakadt a szava. Gyorsan magához tért, és mindnyájunktól kérdezte:
„Talán olyan szerelmes vagyok, hogy mindenhol Cathyket látok?” ezen mind a hármunk felkacagott. Én odamentem hozzá, és a tesóim is közelebb jöttek. Hát így ismerkedett meg Chris Camrynnel, és Carlieval. Az ismerkedés befejezettével elmentünk ülőhelyet keresni.
Fél 11-re már el is kezdődött a ceremónia. A vőlegény már idegesen várta a menyasszonyt az oltárnál. Egyszer csak felzendült a nászinduló, és a koszorúslányok, köztük Sue is, könnyű léptekkel kijöttek a házból. Mögöttük a menyasszony lépkedett az apját karolva. A ruhája olyan fehér volt, hogy szinte csillogott. A csokor, ami a kezében szorított egyszerű, és klasszikus, de rendezett, és a virágszálai szépen kiválasztottak voltak. A lilás szín benne feldobta a menyasszony egész kinézetét. A lány arca ragyogott, és a mosolya vidám volt. A fantáziám elkalandozott, és csak akkor tértem magamhoz, amikor a pap férjnek és feleségnek nyilvánította a két fiatalt. Ekkor megszorítottam Chris kezét, és egymásra mosolyogtunk.
Ezután mindenki a bálteremben ment. Egy két szó a vendégekhez, majd az ifjú házasok kimentek a kertben néhány képet készíteni.
Háromkor elkezdődött az evés. A családommal egy a Sue asztalához közeli asztalt kaptunk, tehát könnyen beszélgettünk. Mindegyik fogás csodás volt. A desszert meg isteni. Négy torta között választhattunk.
2010. november. 15. 22:07
2010. december 30., csütörtök
Végre valahára megérkezett a kedvenc időszakom az évben, a
téli szünet. Elég sűrű heteket tudhatok magam mögött, ami nem meglepő, hisz a
hosszabb pihi előtti időintervallumok mindig idegtépően zsúfoltak.
Kezdjük azzal, hogy letudtam minden vizsgámat és büszkén
mondhatom, hogy ezt az évet is nagy sikerekkel zárhatom le, ugyanis remek
eredményeim lettek. Igazán felüdítő érzés látni, hogy a rengeteg tanulásnak valóban
van értelme, és a győzedelem őszintén ösztönöz arra, hogy a továbbiakban is
hasonlóan jól – hanem jobban is – teljesítsek. Persze azok után, hogy jól
kipihenem magam.
A határidős naplóm teljesen betelt, ugyanis a szokásokhoz
híven idén is nagyon mozgalmasak leszeknek mifelénk az ünnepek.
Ajándékvásárlás, díszítés, sütés-főzés – igen, mi jobban szeretjük Karácsony
előtt magunk csinálni, hisz ez is egyfajta családi program – no meg persze
elutazunk mind a Travasonba egy kis össznépi Wood-Salvatore családi
találkozóra. Ebben az évben Sue is meglátogat, így a Gartner’s Summers-ben
átélt kalandokból ítélve, remekül fogunk szórakozni. Alig várom már, hogy
megérkezzen a találkozás ideje.
Egyébként imádok a Salood Travasonban lenni, hisz körülvesz
minden családtagom, közöttük lenni pedig mindig különleges érzés.
A vonat utat végigaludtam, hisz eléggé kifárasztott az előző
esti, mardekáros klubhelyiségi ünnepély. A barátaimmal elég sokáig voltunk
fent, megosztottuk egymással a legviccesebb, vagy épp a legkínosabb perceinket
az elmúlt évben, illetve felidéztük a közös sikereket: a szerzett házpontokat
és a megnyert kviddics meccseket. Reggel meg korán keltem, hisz még el kellett
raknom egy s mást, amit nem tudtam volna nélkülözni otthon.
Hazaérve be sem tudtam lépni a kúriánkba, anya már a kapuban
úgy ölelt, mintha évek óta nem találkoztunk volna. Úgy látszik, nagyon várt, és
hát nem tagadhatom, nagyon jól esett a nagy adag szeretet, hisz én is
rettenetesen hiányoltam. Belépve a nappaliba, nagy meglepetésemre mind a két
testvérem hazaért, és egy-egy habos kakaó mellett sztorizgattak. Amikor
észrevettek, ők is hasonlóképpen reagáltak, mint anya, aki pedig már hozta is
az én nevemmel ellátott bögrét, benne a tejcsokoládé színű, meleg folyadékkal.
Az apámmal való találkozásig viszont estéig kellett várnom, hisz szegényre
tripla annyi munka vár az ünnepek előtt, mint általában az év többi napjaiban.
Egy csomó mesélni valóm volt, és amikor anya is hallotta,
milyen jól elsztorizgatunk a lányokkal, csatlakozott hozzánk. Oly annyira
örültem, hogy látom a családtagjaimat. Még nagyobb örömöt okozott, amikor a
házimanónk behozta anya kész sütijét, ami az egyik kedvencem, csokis marlenka. Anya
előresütötte és azzal várt minket, csakhogy a nagy izgalmak közepette meg is
feledkezett róla.
Beszélgetésünket valamikor délután egy bagoly érkezése
szakította meg, nem másé, mint Devilé, az én kis hősömé. Három levéllel tért
haza, mind az én drága Susanom írta, és egyik jobb dolgokat tartalmazott, mint
a másik. Az első boríték egy képeslapot rejtett magában, ami szép emlékként fog
díszelegni a szobám falán, ugyanis ő eleveníti fel majd egy remek tekergős
korszakot. Annak ellenére, hogy elbúcsúztattuk Kyrát, és Lilientől sajnálatos
módon meg kellett válnunk, be kell vallanunk, remek csapatot alkottunk.
Kép: Susan J. Gartner |
A második egy meghívót tárt elém, ami az egész családomnak
szólt. Bár eddig is tudtam, hogy megyünk, a piros szalagos lap hivatalos vendégekké
tett minket Andrew Gartner, azaz Jessie tesójának esküvőjére.
Az utolsó, talán a legkedvencebb baglyom, egy illatos
csomaggal ajándékozott meg. Sue kellemes ünnepeket kívánt egy fénykép és néhány
csodálatos sütemény kíséretében.
Köszi, Sue! |
„Micsoda csodálatos ötlet!” gondoltam magamban, és fel is
pattantam, hogy hasonló meglepivel köszönjem meg. Igen, a délután többi részét
sütögetéssel töltöttem, amiben az ikreim is segítettek. Elég mókás kukták
voltunk, főleg Carlie, akinek egyik sárgája akaratlanul is a padlón landolt. A
végeredmény pedig a következő lett:
Mivel elég nagy adag süti született, ezért elpostáztunk még
párat a családtagjainknak, a lányok is küldtek barátaiknak, a maradék néhányat
meg mi faltuk be tesztelésképpen.
Az este estélyik próbálásával ment el, hogy készen álljunk a
legidősebb Gartner nagy napjára. Még a bátyám is beugrott, hogy megbeszéljünk
pár apró részletet, mint például az indulás idejét.
Két darab gyönyörű ruhadarab között vacilláltam, majd inkább
az ágyam felé vettem az irányt, hátha kipihenten döntésképesebb leszek.
Salood Travason
2010. december 26., vasárnap
A ház:
- A városhoz közeli kis erdőkben épült, hogy minél messzebb legyen a nem varázs születésű emberektől, de mégsem legyen gond a városbejárás.
- Nem látható idegenek számára, főleg nem muglik számára. Igazából el sem jutnak a ház közelében, mert rögtön támad egy érzésük, hogy vissza kell menniük, és miután visszafordultak el is felejtik, hogy egyáltalán ott jártak. A varázslók meg be sem repülhetnek, mert láthatatlan fal védi a házat, és semmilyen varázs nem törheti meg, mivel a Wood család összes varázzsal birtokló családtagja varázserejével épült. Csak akkor fogja egy idegen (mugli, varázsló, vagy egyéb) látni a házat, ha a gazdák egyik csemetéje, vagy maga a tulajdonosak is így akarja. Más családtagok sem hozhatnak (varázsúton sem) be idegeneket. Természetesen mielőtt bárki is megmutathatná a házat, meg kell beszélnie a kupaktanácson.(vagyis a családdal :P )
- Különb -féle lények sem látják, kivéve a család baglyai, házimanoi és háziállatai. Az érkező leveleket egy csak is baglyok számára (na persze a családtagok számára is) látható postaládába kerülnek.
- Emeleteiről nem lehet leesni, mert láthatatlan üveg fedi be az összes olyan helyet, ahol zuhanás esélye felmerülhető. Csak akkor jelenik meg, ha mozgás van vagy. A gyerekek sokszor szórakoznak ezzel.
- A ház tele van titkos átjárókkal és alagutakkal. Szóval, ha valaki mégis betörne végső esetekben a család el tud menekülni. Az alaprajzon csak néhány van megjelölve.
A ház birtokain:
- Seprűn behatolni nem lehet
- Lezárt hoppanálni
- A hopp-porral utazás sem lehetséges
- Zsupszkulccsal sem juthat be senki a házba
Ezek természetesen nem vonatkoznak a családtagokra.
A háznév eredete:
A Salood a Salvatore és Wood családok neveiből ered. Mind a két névből 3-3 betűt használtak fel. A Travason meg három szóból ered.
Transform (átváltozik) -> Tran
Vacances (ünnep)-> va
Maison (birtok)-> son
Ez az átváltozó ünnep (szerint) birtok, vagyis a ház, ahol a családok együtt töltik az ünnepeket. A ház onnan kapta a nevét, hogy nem kell feldíszíteni, mert el van varázsolva, és magától feldíszíti magát. természetesen, ha valami nem tetszik valamelyik családtagnak, az nyugodtan kicserélheti. A ház csak karácsonyi fát nem díszít. Ezt a szülők meghagyták a gyerekeknek.
A ház kívülról:
Alaprajzok:
Alsó szint
Emelet
2. Emelet
3. emelet
Alsó szint:
Jacob és Cathrine hálója és fürdőszobája
Christine és Kevin Remler hálója és fürdőszobája
Clarissa és George Anderson hálója és fürdőszobája
Rebecca Anderson hálója és fürdőszobája
Sebastian és Luisa Gustavo hálója és fürdőszobája
Shelby és Christopher Adams hálója és fürdőszobája
William és Darby Salvatore hálószobája és fürdője
Alaprajzok:
Alsó szint
Emelet
2. Emelet
3. emelet
Alsó szint:
Jacob és Cathrine hálója és fürdőszobája
Christine és Kevin Remler hálója és fürdőszobája
Clarissa és George Anderson hálója és fürdőszobája
Rebecca Anderson hálója és fürdőszobája
Sebastian és Luisa Gustavo hálója és fürdőszobája
Shelby és Christopher Adams hálója és fürdőszobája
William és Darby Salvatore hálószobája és fürdője
Zeneterem
Házimozi terem
Nappali
Medence
Első emelet:
Melegház
A család a garázsokat bálteremmé szokta alakítani az ünnepeken.
Kinti nappali
Fedett veranda
Cipőtár
Kabátrtároló
Nappali
John és Makayla Salvatore hálója és fürdőszobája
Étkező
Könyvtár
Második emelet:
Fedett veranda
Tornác
Nappali
Amy, Gabrielle, Riley és Isabella hálója és fürdőszobája
Cathy, Carlie, Lilah és Sav hálója és fürdőszobája
Camie, Meg, Luna és Harley hálószobája és fürdője
Phil, Kyle, Rick és Ryan hálója és fürdőszobája (az egyik ágy takarásban van)
Fred, Zack és Jason hálószobája és fürdője (az egyik ágy nem szerepel a képen)
Patrick és Alex hálószobája és fürdőszobája
Harmadik emelet:
Házimanók hálója
Fürdője
Udvar:
Kert
Medence
A kert medencében egy csodaszép, kivilágított medence áll.
Faház
A Woodoknál és a Salvatore-éknál a faház építése alap dolog, hisz mindenki jól tudja, hogy a gyerekek néha magányra van szükségük és inkább legyenek a kert valamelyik részéből, mint egy tőlük messzi helyen.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)