2010.aug. 05

2010. augusztus 22., vasárnap



Az este szédületesen jól sikerült, viszont a hazaút egy kicsit bonyolult volt, ugyanis teljesen megfeledkeztünk az időről, és hajnalban értünk vissza. Reggelinél úgy néztünk ki, mint egy holdkóros banda. xD Mindenki dörzsölte a szemét, és ásított. Próbáltuk az a látszatot kelteni, hogy egész este az ágyainkban szunyókáltunk, de nem tudtuk átverni a szülőket.
Reggeli után egy energiafogyasztó program jött- egy repülő verseny. Klassz!
Nagyjából hasonlóan teljesítettem, mint Sue. Ennek nagyon örültem, mert ez azt jelentette, hogy sokat fejlődtem. Chris nyerte meg a versenyek többségét. Annyira aranyos volt, amikor örült.
Ebéd után még fáradtabb lettem, így hát elaludtam. Szerencsére nem voltam egyedül. A többi lány is velem tartott az Álmok szigetre.
Amikor felkeltem észrevettem, hogy hiányzik valaki. Sue már fent volt, és elment valahova. Elmentem megfésülködni, és hallottam, ahogy valaki belépett a szobába. Sue volt az. Egy kicsit szomorúnak tűnt. Mielőtt felébresztettük volna a lányokat, Jessie mesélt a fiúk beszélgetéséról. Zack Kathrine nevét emlegette :@. Majd meglátja ő. Már kész voltam elverni azt a szemtelent, de Sue mondta, hogy inkább ne.
Délután kettőkor elmentünk a Szellemek szigetére. Nagyon vicces volt. Jót mulattam Sueval. Egy csomó ideig röhögtem egy szellemen, aki olyan szerencsétlen volt, hogy nem tudott átrepülni egy folyón, de az viccesebb volt, hogy a csapat is elröhögte magát.. a nevetésemen.
Amikor visszaértünk a túráról, még mindig nagyon meleg volt. Úgy döntöttünk, lemegyünk a partra egy kicsit kipihentetni magunkat. Nagyon sokat nevettem. Egyszer csak észre vettem, hogy Sue Zackkel úszik be, és a  parton csak én és Chris maradtunk. Nagyon csöndes volt a környék, és csak a nevetésemet lehetett hallani, na meg a tengerpartot mosó hullámokat. Chrissel elkezdtünk beszélgetni és olyan jó volt. Mindig meg tud nevettetni.
Este kb. nyolc felé megvacsoráztunk, és némi szülői segítséggel szellemet idéztünk. Sajnos sikeretlenek voltak a próbálkozásaink. Ezután lementünk a partra. Jó volt sétálni a sötétben. A hold megragyogtatta a tengert, ami csillogott a fényben. A homok meleg, és száraz volt.
Úgy gondoltunk benézünk egy bárba. Ott teljesen más volt a környezet. A parti nyugalomhoz képes, nyüzsgés volt, igazi buli. Sueval egy-egy koktélt ittunk meg (amiben némi alkohol is volt), miközben a fiúkról beszélgettünk. Abban egyet értettünk, hogy a rokonaik illenek a legjobb barinkhoz. Még abban is egyezett a gondolatunk, hogy egymást lecseréltük a fiúkra. Mind ezt egy mondattal indokoltuk: „Hát nyár van...”. A fiúk felkértek minket, és egész este a dancingen táncoltunk.

Sue beszámolója ->

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése