2010. november. 25. 22:36
2011. február 11., péntek
De rég írtam... Nagyon sok mesélni valóm van. Először is másnap megérkeztek Will bácsiék, Amy fiúja, Philip és Kyle barátnői meg Bátyus Gabbyvel. Az elmúlt napokban általában a következő volt a programunk. Reggeli, korizás, vagy síelés, esetleg snowboardozás. Aztán ebéd, pihi, családi proramok, vacsi, szabadidő. Azért történt egyéb is. Voltunk bulizni a szülők tudta nélkül, de bátyus és Phil rajtakapott minket. Mi meg őket, ahogy romantikáztak Gabbyvel és Bellaval. :D A lényeg, hogy nem köptek be minket, de azért rendesen kikaptunk tőlük is. Jártunk a hegyekben kirándulni, és brrr... Nagyon fagyos volt.
Ma reggel összecsomagoltam. Annyira élveztem az elmúlt napokat, hogy nem volt kedvem hazajönni. Anyum azzal nyugtatott, hogy úgyis találkozunk még ebben az évben. Igaza volt, de akkor sem akartam elszakadni tőlük. Ebédre a lányokkal búcsútortát sütöttünk.
Na jó... Bevallom, nem egyedül csináltuk a tortákat. Egy kis házimanó segítség is kellett hozzájuk. Ez tűnt a legfinomabb ebédnek az egész évemben. Talán azért, mert az egész családdal töltöttem. Az étkezés csúcspontja természetesen a desszert volt.
Ezután mindenki hazaindult, de előtte mindenki a ház előtt állt, és elvégeztük a szokásos Travason búcsúzást. Minden varázspálcával rendelkező varázsló a magasban tarja a pálcáját, és háromra kilövelljük a saját színünket. A fények egymásba gabalyodnak majd hangtalanul felrobbannak, mint egy tűzijáték. Ez a szokás annak a jele, hogy a család összetart, bárhol is legyen.
Mikor hazaértem, egy bagoly várt rám. Chris írt:
Hát igen... Sajnos találkoztam párszor az undok Sabrina Adams-szal, ugyan is a családja átjött hozzánk, mert apuink munkatársak egy ideig. A csaj teljesen kikészített. Folyamatosan kérdezgetett Chrisról. Már olyan érzésem volt, hogy meg akarja keresni, és el akarja venni tőlem. A csaj a szüleim előtt hívott át magukhoz, de apum közbejött, és kitalált nekem programot, így Sabrina savanyú képpel ment haza. Viszont anyum nem akarta megbántani, tehát meghívta magunkhoz. Isteneeem! A lány egyszer átjött a klikkjével, de nem volt semmi különös.
Most itthon ülök, hogy alig várom, hogy újra a Salood Travasonba legyek.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése